1.) Már nem építési engedély köteles a homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire szerelt légkondicionáló berendezések elhelyezése.

Sokan még úgy gondolják, hogy klímaszerelés esetén be kell szerezni az építési engedélyt. Ez már a múlté.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

„23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.”

Viszont nem azt jelenti, hogy a homlokzaton bárhová, bármilyen módon elhelyezhetjük a légkondicionálókat.

2.) Klímaszerelés nem végezhető légaknában hiszen Önmagában a jogszabály a légkondicionálók elhelyezését is tiltja.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

„70. (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.”

3.) Társasházi törvény 21. § (1) bekezdése értelmében a közös tulajdont érintő építkezés - klíma felszerelés - esetén a közvetlenül érintett szomszédok írásbeli (legalább kétharmados arányú) nyilatkozata szükséges (mellette, alatta, felette)

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

„21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

4.) Társasházaknál az SZMSZ-ben külön meg lehet határozni, hogy milyen feltételekkel és melyik falra történő klímaszerelést engedélyezik, de mindenképpen be kell kérni tervrajzot, hogy pl. a kondenzvíz elvezetését hogyan oldják meg, mert az nem károsíthatja a közös tulajdonban lévő vakolatot és nem csöpöghet le a falon, vagy a járókelőkre

5.) A helyi élőírások eltérhetnek az általános követelményektől

A települési önkormányzatok a helyi építési szabályzatukban, a települési környezet sajátosságai alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az OTÉK-tól eltérő, annál szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak a klímák szerelésével és elhelyezésével kapcsolatban. A településképi szempontok érdekében a helyi előírások akár korlátozhatják is az utcáról látható homlokzatokon a légkondicionáló elhelyezését.

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

„A helyi építési szabályzat 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.”

(továbbiakban: Étv.) a településrendezéssel kapcsolatos sajátos jogintézmények között lehetőséget ad a polgármestereknek a településképi bejelentési eljárás alkalmazására is az építéshatósági engedélyez – vagy bejelentéshez – nem kötött tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. Érdemes tehát az építési munka helye szerint illetékes építésügyi hatóságnál érdeklődnünk a vonatkozó előírások, korlátozások tekintetében klímaberendezés felszerelése előtt [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 111. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 30/D. §].

6.) Szabálytalan légkondicionáló elhelyezésének következményei

Attól függetlenül, hogy építési engedélyt nem kell kérni a légkondicionáló berendezések elhelyezésére, a vonatkozó országos és helyi előírásokat be kell tartani, mivel az engedély nélkül végezhető tevékenységek is csak a hatályos előírásoknak megfelelően végezhetőek. A különbség az, hogy itt nincs előzetes hatósági kontroll, az építtető és/vagy tulajdonos kötelezettsége, hogy utána nézzen a tervezett munkára vonatkozó szabályoknak, és be is tartsa azokat. Az előírások megszegése esetén ugyanis a szabálytalan építkezésre vonatkozó jogkövetkezményekkel kell számolni. Abban az esetben, ha az engedély nélkül végezhető építési tevékenységet a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével végezték, az építésfelügyeleti hatóság – hivatalból, vagy az építésügyi hatóság megkeresésére, - építésrendészeti eljárást folytathat le, melynek a végén akár a szabálytalanul kihelyezett szerkezet eltávolítására is kötelezheti az építtetőt [1997. évi LXXVIII. törvény 18. §; 48/A. §; 312/2012. (XI.8.) Korm. rend. 67.§ (2) bek. d) pont]

7.) Klímaberendezés műemléki épületek homlokzatán
Az Eljárási kódex engedély nélkül végezhető tevékenységeket felsoroló 1. számú melléklete nem tesz különbséget abban, hogy a tervezett építési tevékenység műemléket érint-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy építési engedélyt műemlékek esetében sem kell kérni klímaberendezés felszerelése esetén, de azért ilyen esetben feltétlen figyelni kell a műemlékekre vonatkozó különös szabályokra, mivel azokat építési engedély hiányában is be kell tartani.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet értelmében az örökségvédelmi hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek a műemlék homlokzatán vagy külső felületén szellőző-, illetve klíma-berendezés, napkollektor, napelem elhelyezése. Abban az esetben, ha a berendezés telepítése védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja (Pl. védett homlokzaton elhelyezett, vagy a védelem alapjául szolgáló építészeti elemet érintő berendezés), illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja, akkor örökségvédelmi engedélyt kell kérni az illetékes és hatáskörrel rendelkező örökségvédelmi hatáskört gyakorló hatóságtól. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a nyilvántartott műemléki értékkel, műemléki építménnyel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el.

Ennek alapján tehát, bár az elsőfokú építésügyi hatáskört gyakorló járási hivataltól építési engedélyt nem kell kérni, de örökségvédelmi bejelentést szükséges tenni, adott esetben örökségvédelmi engedélyt kell kérni, ha a műemléki épületen szeretnénk légkondicionálót elhelyezni [343/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 1.§ (3) bek.; 39/2015. (III.11.) Korm. rend. 38. § és 39.§].