A levegő-levegő hőszivattyú fűtés esetén a külső levegőből vonja el a hőt, és azt a belső levegőbe adja át. Az áramló klímagáz hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, így a hőszivattyú képes a hőenergia átadására a belső légtérbe.

Hűtés esetén a folyamat megfordul külső levegőbe adja el a hőt, és a lehűtött klímagáz elpárologtatásánál (a beltéri egységben) jelenik meg a hideg levegő. Ezzel egyidőben kondenzvíz keletkezik ami

A levegő-levegő hőszivattyú általában kompakt méretű, egyszerűen telepíthető és fenntartható, valamint energiahatékony alternatíva más fűtési rendszerekhez, például a gázkazánokhoz vagy a villamos fűtéshez viszonyítva. Azonban a levegő-levegő hőszivattyúk fűtőképessége a külső hőmérséklettől függ, így nagyon hideg időjárási körülmények között nem mindig képesek a megfelelő fűtést biztosítani. A jobb minőségű klímák -15, -20, -25 akár -30 fok külső hőmérsékletnél is képesek fűteni az otthonainkat.

Mielőtt döntenénk a levegő-levegő hőszivattyú beszerzése mellett, fontos figyelembe venni az építési szabályokat, rendeleteket, a lakások vagy épületek adottságait, például a méretét, a szigetelését, falazatát (beton, terméskő tégla stb..) és az üzemeltetési költségeket.

Levegő-levegő hőszivattyú kivitelek

1. Oldalfali split klíma szett
2. Kazettás klíma
3. Parapet klíma
4. Konzol klíma
5. Légcsatornázható klíma
6. Ablak klíma
7. Mobilklíma
8. Páramentesítő
9. Rejtett monoblokk klíma
10. Multi klíma
    • multi beltéri egységek (oldalfali, konzol, kazettás, parapet, légcsatornázható)
    • multi kültéri egységek